Kiderítettük, miért akarja tönkretenni Brüsszel az európai mezőgazdaságot!

Brüsszel célja: tönkretenni Európa mezőgazdaságát! – írta egyik legújabb Facebook-bejegyzésében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint legalábbis nehéz másra következtetni a jelenlegi tervek alapján. Brüsszel az iparellenes lépéseket követően most egy gazdák ellen irányuló intézkedéscsomagot készít elő – tette hozzá. 

A miniszterelnök politikai igazgatójának állítását most egy sajátos szemüvegen keresztül fogjuk vizsgálni. Miért is akarja tönkretenni Brüsszel az európai mezőgazdaságot, és a gazdákat? A kérdés pontos megválaszolásához először visszatérnék David Goodhart brit történész-politológus Úton hazafelé – A populista lázadás és politika jövője 2017-ben megjelent könyvéhez. A neves szerző akkori kötetében többek között azt írta, hogy a kortárs politika egyik fő törésvonala azonban nem a régi társadalmi és gazdasági érdekkülönbségek mentén húzódik, meghatározóvá vált ugyanis a „Valaholok” (Somewhere) és „Akárholok” (Anywhere) közti ellentét, ez pedig „nem esnek egybe a megszokott társadalmi kategóriákkal”.
 

Az utóbbi évtizedekben a politikát és a közbeszédet az Akárholok uralták. Az Akárholok felfogása pedig egyfajta „progresszív individualizmus”, amiben az újdonság, az autonómia, a mobilitás a meghatározó érték, szemben a kevésbé értékelt csoportidentitásokkal, a hagyománnyal és a nemzettel. 

Köztük ott vannak a globalizáció és a nyugati liberális berendezkedés vesztesei is, de tévedés a Valaholokat lesajnálóan, pusztán a tudatlan, leszakadó vesztesek kategóriájaként szemlélni. A Valaholok közé számítanak természetesen a mezőgazdaságban dolgozók is. Az Akárholokat pedig nyugodtan lehet azonosítani a brüsszeli bürokratákkal is. Céljuk pedig a Valaholok számának a csökkentése, mivel az utóbbi csoport veszélyt jelent a hatalmukra nézve. 

Jól látszik tehát az ellentét a két csoport között. Brüsszel mostani mezőgazdaságot érintő negatív csomagjának a célja kimondva, vagy kimondatlanul: a vidéki élet háttérbe szorítása a városi világ mögött. Mi ennek az oka? Ahogyan azt már a migráció esetében is láttuk: a baloldali pártok azért is támogatják az illegális migráció legalizását, mert a beérkezők jóval nagyobb arányban voksolnak a baloldali-zöld-liberális erőkre, mint az őslakosság. Vajon a mezőgazdaság háttérbe szorítása mögött is a fenti motívumok húzódnak meg? Most több európai ország elmúlt évekbeli választásain keresztül mutatom be, hogy Brüsszel végső célja a vidéki élet felszámolása. Ennek a tervnek a végrehajtásából pedig a bürokraták profitálhatják a legtöbbet, ha ezek a szavazói tömegek eltűnnének. 

Hollandiában nagyot nyert a gazdapárt

Kezdjük is a vizsgálódásunkat Hollandiában! Az országban a 2023-as tartományi választást egy frissen alakult gazdapárt (BBB) nyerte meg. Ha megnézzük, hogyan oszlottak el a szavazatok az országban, akkor teljesen jól látszik, hogy a BBB nevezetű alakulat főként a vidéki területeken aratott elsöprő sikert. A városi körzetekben már nem tudott az első helyen végezni. 

A BBB sikere jól mutatta, hogy vidéken élők képesek komoly erőt kifejteni az országos politikára, mivel bár frissen alakult, rögtön az első választáson az első helyre került egy széleskörű összefogás révén. A párt egyébként a Mark Rutte kormány mezőgazdaság ellenes lépései miatt jött létre. A BBB 2023-as győzelme pedig ahhoz elég volt, hogy a mezőgazdaságot ért támadások befejeződtek. 

A parlamenti választáson a BBB már jelentősen visszaesett, de a vidéki holland területeken ennek ellenére elmaradt a baloldali erősödés. A BBB szavazóinak jelentős része a Geert Wilders vezette Szabadságpártra (PVV) szavazott, amint az az alábbi térképen is látható. 

A fenti két választás is mutatja, Hollandiában a vidéki területeken egyértelműen hátrányban van a baloldal, és inkább a Brüsszellel szemben kritikus szavazók vannak többségben. 

A vidéki franciák sem igazán kérnek Brüsszelből! 

Franciaországban érdemes 2005-ig visszamenni. Akkor tartotak népszavazást az előkészítés alatt álló uniós alkotmányról. A voksoláson a franciák többsége nemet mondott az uniós alkotmányra, de érdekes megnézni, hogyan is nézett ki ez országosan. 

A nagyvárosokban egyértelműen az uniós alkotmány mellett álltak ki a szavazók. Ezzel szemben a vidéki területeken elsöprő fölényben voltak a nemmel voksolók. 

A 2014-es európai választáson történt meg először, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front megnyerte az európai parlamenti választást. Győzelmét a vidéki területen leadott szavazatoknak köszönhette, mint az az alábbi térképen is látszik. Szürkével láthatóak azok a területek, ahol a Nemzeti Front győzött. 

A térkép alapján kirajzolódik, hogy a baloldali pártok a nagyvárosokban voltak a legerősebbek, és csak néhány vidéki körzetben nyertek. 

A 2024-es EP-választásra Franciaország szinte egyszínűvé vált. Az akkor már Nemzeti Tömörülésnek nevezett bevándorlásellenes, Brüsszel-kritikus alakulat szinte az összes településen nyert. Nézzék is az alábbi térképet: 

A baloldali erők főleg a nagyvárosokban, és azok környékén tudták csak megelőzni a Marine Le Pen vezette alakulatot. A vidék szinte teljesen beállt az agráriumot is felkaroló bevándorlásellenes alakulat mögé. 

Gyors német fordulat

Németországban idén februárban tartottak előrehozott parlamenti választást. Az ország választástörténetében először nagyon élesen megmutatkozott a város-vidék ellentét. A teljes vidéket gyakorlatilag megnyerte a CDU és az AFD, míg a baloldali pártok szinte csak a nagyvárosokba szorultak vissza. Mindez jól látszik az alábbi térképen is: 

Érdekes megnézni, hogy a 2021-es parlamenti választáson a baloldali pártok még a vidéki térségek jelentős részében az első helyen végeztek. 

Egyértelmű tendenciák Ausztriában

Ausztriában már 2016 óta világosan látható, hogy a vidéki szavazók nagy többsége azon pártokra voksolnak, akik élesen bírálják a brüsszeli politikát. A 2016-os elnökválasztáson Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje csak a nagyvárosok szavazóinak köszönhetően nem került a Hofburgba. 

A 2017-es parlamenti választáson is a jobboldali pártok arattak fölényes győzelmet az osztrák vidéken. 

A 2024-es parlamenti választást az Osztrák Szabadságpárt nyerte. Ha ránézünk a térképre, akkor ismét jól látszik, hogy a szocdemek csak a nagyvárosokban tudtak az első helyen végezni. A vidéki területek csak elvétve maradt pirosak. Még 2017-hez képest is jelentősen eltűnt a vidékről a baloldal 2024-re. 

Komoly szakadás Olaszországban

Olaszországban a 2022-es parlamenti és a 2024-es európai parlamenti választáson élesen eltért egymástól a városi és a vidéki területek preferenciája. A Giorgia Meloni vezette Brüsszel-kritikusok Olasz Testvérek a 2022-es parlamenti választáson gyakorlatilag a vidéken nyerték meg a voskolást. A nagyvárosokban a baloldali pártok végeztek az élen. 

A 2024-es EP-választáson némi elmozdulás látható, de a vidéki területeken továbbra is az Olasz Testvérek maradtak domináns pozícióban. 

Így lett a nemzeti konzervatív oldal a vidék pártja

És végezetül nézzünk meg egy közép-európai országot is. A térségünkkel „az a gond”, hogy az agrárérdekek képviselői sok esetben a politikai baloldalon találhatóak, másrészt a Brüsszellel kritikus erők sem csak a jobbodalon találhatóak. Választásom azért esett Lengyelországra, mert ott nagyon szépen nyomon követhető, hogyan szorultak vissza vidéken a globalista, az unió föderalizálásáért küzdő erők. 

Elsőként nézzük a 2015-ös elnökválasztás második fordulóját, amit nagy meglepetésre Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság jelöltje nyert meg. A térképen jól látszik, hogy a vidéki térségek egy nagyon jelentős részében Broniszlaw Komorowski győzött, sok helyen 60-70 százalékos eredménnyel. 

A 2020-as elnökválasztást szintén Duda nyerte, de a vidéki térségekben Rafal Trazskowski, a Brüsszel-párti oldal jelöltje jóval gyengébben szerepelt már mint Komorowski. 

A 2025-ös elnökválasztást a várakozásokkal szemben Karol Nawrocki, a nemzeti-konzervatív oldal jelöltje nyerte. Sikerét nagyrészt annak köszönhette, hogy szinte a teljes lengyel vidéket maga mögé állítottak. Trzaskowski csak a nagyvárosokban és azok környékén ért el kiemelkedő eredményt. 

A három térkép alapján jól látható, hogy 2015 óta milyen hatalmas mértékben hódította el a vidéki agrártérségeket a nemzeti oldal, míg a Brüsszel párti szereplők támogatottsága a nagyvárosokra szűkült. 

A vidék Brüsszel ellensúlya

A fenti térképek és tendenciák alapján egyértelmű kép rajzolódik ki az európai országok többségében. A vidéki térségekben szignifikánsan erősebbek a globalizációellenes és Brüsszellel szembeni erők. 

Ezért is követnek el mindent annak érdekében, hogy a vidéki térségekben minél kevesebb ember maradjon, és részben bizony ezt a célt szolgálja a 2028-2034-es időszak uniós költségvetése is. Brüsszellel szemben az ellensúlyt egyelőre a vidék és a Valaholok képezik, nagy kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz-e. 

Nyitókép: Pixabay