„Az ördög a részletekben rejlik” – kiderült, hogy akarta átverni a tagállamokat az Európai Bizottság és Ukrajna

Erre szokták mondani, hogy elfogadhatatlan.

A vidéki térségek képezik jelenleg az egyik legkomolyabb ellenzékét a brüsszeli globalista terveknek – derült ki a Mandiner által készített térképes elemzésből. Annak jártunk utána, vajon az új uniós költségvetés miért a gazdákat vette célkeresztbe.
Brüsszel célja: tönkretenni Európa mezőgazdaságát! – írta egyik legújabb Facebook-bejegyzésében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint legalábbis nehéz másra következtetni a jelenlegi tervek alapján. Brüsszel az iparellenes lépéseket követően most egy gazdák ellen irányuló intézkedéscsomagot készít elő – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Erre szokták mondani, hogy elfogadhatatlan.
A miniszterelnök politikai igazgatójának állítását most egy sajátos szemüvegen keresztül fogjuk vizsgálni. Miért is akarja tönkretenni Brüsszel az európai mezőgazdaságot, és a gazdákat? A kérdés pontos megválaszolásához először visszatérnék David Goodhart brit történész-politológus Úton hazafelé – A populista lázadás és politika jövője 2017-ben megjelent könyvéhez. A neves szerző akkori kötetében többek között azt írta, hogy a kortárs politika egyik fő törésvonala azonban nem a régi társadalmi és gazdasági érdekkülönbségek mentén húzódik, meghatározóvá vált ugyanis a „Valaholok” (Somewhere) és „Akárholok” (Anywhere) közti ellentét, ez pedig „nem esnek egybe a megszokott társadalmi kategóriákkal”.
Ezt is ajánljuk a témában
Téves a baloldal azon meggyőződése, hogy a jobboldali populizmus csak a gazdaságilag hátrányba került, tudatlan tömegek dühös reakciója a változó világra – vallja David Goodhart brit történész-politológus. A populizmusról szóló, magyarul nemrég megjelent kötetében a jelenség és az új törésvonalak valódi okait és jellemzőit mutatja be.
Az utóbbi évtizedekben a politikát és a közbeszédet az Akárholok uralták. Az Akárholok felfogása pedig egyfajta „progresszív individualizmus”, amiben az újdonság, az autonómia, a mobilitás a meghatározó érték, szemben a kevésbé értékelt csoportidentitásokkal, a hagyománnyal és a nemzettel.
Az Akárholok világpolgárnak tartják magukat, és számukra a munka az önmegvalósításról szól. Ezzel szemben a Valaholok konzervatívabbak és közösségelvűbbek.
Köztük ott vannak a globalizáció és a nyugati liberális berendezkedés vesztesei is, de tévedés a Valaholokat lesajnálóan, pusztán a tudatlan, leszakadó vesztesek kategóriájaként szemlélni. A Valaholok közé számítanak természetesen a mezőgazdaságban dolgozók is. Az Akárholokat pedig nyugodtan lehet azonosítani a brüsszeli bürokratákkal is. Céljuk pedig a Valaholok számának a csökkentése, mivel az utóbbi csoport veszélyt jelent a hatalmukra nézve.
Jól látszik tehát az ellentét a két csoport között. Brüsszel mostani mezőgazdaságot érintő negatív csomagjának a célja kimondva, vagy kimondatlanul: a vidéki élet háttérbe szorítása a városi világ mögött. Mi ennek az oka? Ahogyan azt már a migráció esetében is láttuk: a baloldali pártok azért is támogatják az illegális migráció legalizását, mert a beérkezők jóval nagyobb arányban voksolnak a baloldali-zöld-liberális erőkre, mint az őslakosság. Vajon a mezőgazdaság háttérbe szorítása mögött is a fenti motívumok húzódnak meg? Most több európai ország elmúlt évekbeli választásain keresztül mutatom be, hogy Brüsszel végső célja a vidéki élet felszámolása. Ennek a tervnek a végrehajtásából pedig a bürokraták profitálhatják a legtöbbet, ha ezek a szavazói tömegek eltűnnének.
Ezt is ajánljuk a témában
Belehúzott a stratégiakészítésbe az Európai Bizottság. Áttekintettük az EU területén élő vagy ide érkező, migrációs hátterű emberek integrációjáról szóló akciótervet, amely a politikai folyamatokba való nagyobb beleszólás mellett jobb lakhatási feltételeket is szorgalmaz számukra. Kiderül az is: már készül az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló stratégia.
Kezdjük is a vizsgálódásunkat Hollandiában! Az országban a 2023-as tartományi választást egy frissen alakult gazdapárt (BBB) nyerte meg. Ha megnézzük, hogyan oszlottak el a szavazatok az országban, akkor teljesen jól látszik, hogy a BBB nevezetű alakulat főként a vidéki területeken aratott elsöprő sikert. A városi körzetekben már nem tudott az első helyen végezni.
A BBB sikere jól mutatta, hogy vidéken élők képesek komoly erőt kifejteni az országos politikára, mivel bár frissen alakult, rögtön az első választáson az első helyre került egy széleskörű összefogás révén. A párt egyébként a Mark Rutte kormány mezőgazdaság ellenes lépései miatt jött létre. A BBB 2023-as győzelme pedig ahhoz elég volt, hogy a mezőgazdaságot ért támadások befejeződtek.
A parlamenti választáson a BBB már jelentősen visszaesett, de a vidéki holland területeken ennek ellenére elmaradt a baloldali erősödés. A BBB szavazóinak jelentős része a Geert Wilders vezette Szabadságpártra (PVV) szavazott, amint az az alábbi térképen is látható.
A fenti két választás is mutatja, Hollandiában a vidéki területeken egyértelműen hátrányban van a baloldal, és inkább a Brüsszellel szemben kritikus szavazók vannak többségben.
Franciaországban érdemes 2005-ig visszamenni. Akkor tartotak népszavazást az előkészítés alatt álló uniós alkotmányról. A voksoláson a franciák többsége nemet mondott az uniós alkotmányra, de érdekes megnézni, hogyan is nézett ki ez országosan.
A nagyvárosokban egyértelműen az uniós alkotmány mellett álltak ki a szavazók. Ezzel szemben a vidéki területeken elsöprő fölényben voltak a nemmel voksolók.
A 2014-es európai választáson történt meg először, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front megnyerte az európai parlamenti választást. Győzelmét a vidéki területen leadott szavazatoknak köszönhette, mint az az alábbi térképen is látszik. Szürkével láthatóak azok a területek, ahol a Nemzeti Front győzött.
A térkép alapján kirajzolódik, hogy a baloldali pártok a nagyvárosokban voltak a legerősebbek, és csak néhány vidéki körzetben nyertek.
A 2024-es EP-választásra Franciaország szinte egyszínűvé vált. Az akkor már Nemzeti Tömörülésnek nevezett bevándorlásellenes, Brüsszel-kritikus alakulat szinte az összes településen nyert. Nézzék is az alábbi térképet:
A baloldali erők főleg a nagyvárosokban, és azok környékén tudták csak megelőzni a Marine Le Pen vezette alakulatot. A vidék szinte teljesen beállt az agráriumot is felkaroló bevándorlásellenes alakulat mögé.
Németországban idén februárban tartottak előrehozott parlamenti választást. Az ország választástörténetében először nagyon élesen megmutatkozott a város-vidék ellentét. A teljes vidéket gyakorlatilag megnyerte a CDU és az AFD, míg a baloldali pártok szinte csak a nagyvárosokba szorultak vissza. Mindez jól látszik az alábbi térképen is:
Érdekes megnézni, hogy a 2021-es parlamenti választáson a baloldali pártok még a vidéki térségek jelentős részében az első helyen végeztek.
Ausztriában már 2016 óta világosan látható, hogy a vidéki szavazók nagy többsége azon pártokra voksolnak, akik élesen bírálják a brüsszeli politikát. A 2016-os elnökválasztáson Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje csak a nagyvárosok szavazóinak köszönhetően nem került a Hofburgba.
A 2017-es parlamenti választáson is a jobboldali pártok arattak fölényes győzelmet az osztrák vidéken.
A 2024-es parlamenti választást az Osztrák Szabadságpárt nyerte. Ha ránézünk a térképre, akkor ismét jól látszik, hogy a szocdemek csak a nagyvárosokban tudtak az első helyen végezni. A vidéki területek csak elvétve maradt pirosak. Még 2017-hez képest is jelentősen eltűnt a vidékről a baloldal 2024-re.
Olaszországban a 2022-es parlamenti és a 2024-es európai parlamenti választáson élesen eltért egymástól a városi és a vidéki területek preferenciája. A Giorgia Meloni vezette Brüsszel-kritikusok Olasz Testvérek a 2022-es parlamenti választáson gyakorlatilag a vidéken nyerték meg a voskolást. A nagyvárosokban a baloldali pártok végeztek az élen.
A 2024-es EP-választáson némi elmozdulás látható, de a vidéki területeken továbbra is az Olasz Testvérek maradtak domináns pozícióban.
És végezetül nézzünk meg egy közép-európai országot is. A térségünkkel „az a gond”, hogy az agrárérdekek képviselői sok esetben a politikai baloldalon találhatóak, másrészt a Brüsszellel kritikus erők sem csak a jobbodalon találhatóak. Választásom azért esett Lengyelországra, mert ott nagyon szépen nyomon követhető, hogyan szorultak vissza vidéken a globalista, az unió föderalizálásáért küzdő erők.
Elsőként nézzük a 2015-ös elnökválasztás második fordulóját, amit nagy meglepetésre Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság jelöltje nyert meg. A térképen jól látszik, hogy a vidéki térségek egy nagyon jelentős részében Broniszlaw Komorowski győzött, sok helyen 60-70 százalékos eredménnyel.
A 2020-as elnökválasztást szintén Duda nyerte, de a vidéki térségekben Rafal Trazskowski, a Brüsszel-párti oldal jelöltje jóval gyengébben szerepelt már mint Komorowski.
A 2025-ös elnökválasztást a várakozásokkal szemben Karol Nawrocki, a nemzeti-konzervatív oldal jelöltje nyerte. Sikerét nagyrészt annak köszönhette, hogy szinte a teljes lengyel vidéket maga mögé állítottak. Trzaskowski csak a nagyvárosokban és azok környékén ért el kiemelkedő eredményt.
A három térkép alapján jól látható, hogy 2015 óta milyen hatalmas mértékben hódította el a vidéki agrártérségeket a nemzeti oldal, míg a Brüsszel párti szereplők támogatottsága a nagyvárosokra szűkült.
A fenti térképek és tendenciák alapján egyértelmű kép rajzolódik ki az európai országok többségében. A vidéki térségekben szignifikánsan erősebbek a globalizációellenes és Brüsszellel szembeni erők.
Éppen ezért az uniós döntéshozók számára nagyon fontos cél, hogy ezekből a térségekből minél többen a nagyvárosokba költözzenek, mert azzal a kritikus szavazók száma csökkenhet.
Ezért is követnek el mindent annak érdekében, hogy a vidéki térségekben minél kevesebb ember maradjon, és részben bizony ezt a célt szolgálja a 2028-2034-es időszak uniós költségvetése is. Brüsszellel szemben az ellensúlyt egyelőre a vidék és a Valaholok képezik, nagy kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz-e.
Nyitókép: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
A képlet botrányos: 33 ezer milliárd forint mínusz az európai gazdáknak, negyvenezermilliárd plusz Ukrajnának. Legalábbis ezt szeretnék Von der Leyenék.